Pontok‎ > ‎

Az egri Specula

Koordináták

47.900120° É.
20.376229° K.

1776-tól az egri csillagásztorony – Specula – Kelet Európa egyik legjobban felszerelt csillagvizsgálója elkezdte működését. A megfigyeléseket a hatodik emeleti keleti és nyugati megfigyelőtermekből, a teras
zról és a kupolából végezték. Az építtető Eszterházy kérésére Hell Miksa, magyar származású bécsi királyi csillagász szerezte be a kor legkiválóbb csillagászati mérőeszközeit a legjobb bécsi és londoni távcsőépítő műhelyekből.
Az egykori nyugati megfigyelőterem ma Csillagászati Múzeum, ahol a régi csillagászati eszközök kiállítása található. Néhány csillagászati eszköz a 7. emeleti csillagászmelegedőben és a kupolában tekinthető meg.

Cím: 3300 Eger, Eszterházy tér 1. (az Eszterházy Károly Főiskola épületében)
telefon:+36 20 512-5118



A lépcsőfordulóban találjuk a múzeum egykori vezetője, Zétényi Endre emléktábláját. 

Egy cikk az eléktábláról és Zétényi Endréről: 
http://palettaonline.hu/belter/jupiter-bacsi-a-vilagegyetem-vegtelensegerol

















A Specula - ma Varázstorony - keleti termében egy planetárium is található. A 6 méter átmérőjű, félgömb alakú, közel 60 négyzetméteres vetítőfelületen az éjszakai csillagos égbolt valósághű képmása jelenik meg. A csillagos eget, a Naprendszer bolygóit és azok mozgását bemutató programok nagy érdeklődést válthatnak ki, mert az iskolai fizika és földrajz tantervekben szereplő csillagászattal kapcsolatos tananyagokat látványosan és élményszerűen közvetítik.












A nyugati kiállító terem ma is működő, érdekes látványossága, az egri délvonal. A termet átlósan átszelő márványsávot felcsapható falemezek védik a kopástól. A három sor márványlapokból kirakott vonal pontosan észak-dél irányban húzódik, középvonala jelöli az egri meridiánt. (Valamikor a középső lap-sor fölött kifeszített finom huzal jelölte ki a legpontosabban az észak-dél vonalat.) A falon díszes faragott kőkeretbe függőlegesen folytatódik a márványlapok sora. A függőleges keretet fent jelképes díszítés: éggömb, távcső, körző és szögmérő zárja. A márvány sáv fölött, a torony déli falán kis lyuk nyílik, amelyen át a Nap sugarai a valódi dél - a Nap delelésekor - idején a délvonalra esnek. Derült déli órákban a tenyérnyi fényfolt keresztezi a délvonalat. Amikor a fényfolt a középső márványlap közepére ér, akkor van Egerben a "valódi dél" időpontja.
Az egri délvonal irányát és elhelyezését még Hell Miksa maga mérte ki, 1776-ban. Később Albert Ferenc, majd a 19. sz. végén a Katonai- Földrajzi Intézet mérnökei határozták meg az egri meridián földrajzi hosszúságát. Eszerint az egri csillagásztorony délvonala 20 fok 23 ívperc 20, 2 ívmásodperccel van keletre a greenwichi kezdő meridiántól (a 0°-os délkörtől). Ez annyit jelent, hogy Egerben a Nap 1 óra 21 perc 33 másodperccel előbb delel, mint az angliai Greenwichben.
A 18. sz. végén minden nagyobb város saját helyi ideje - sok helyen a napórai helyi idő - szerint számította az időt. Valószínűleg Egerben a meridiánon áthaladó nap-kép szerint szabályozták a "polgári idő óráját". Az 1830-as évektől Magyarországon Buda un. középideje vált országosan használatossá. Mivel Buda nyugatabbra van, mint Eger, a valódi egri dél 5 perc 28 másodperccel előbb következik be, mint Budán. 1891-től gyakorlatilag az egész világon az un. zónaidő rendszer használatos. Magyarország a Közép-európai idő-zónához tartozik, amelyhez képest az egri középdél 21 perc 33 másodperccel siet. Ám a Nap delelése az év során az elméletileg számított középidőhöz képest néha siet, máskor késik. Az eltérés a valódi napórai idő és a középidő között 16 percet is elérhet. Az egri meridián vonalon ezért a Nap sugarai mindig (téli időszámítás szerint!) 12 óra előtt haladnak át, jelzik a "valódi", napórai időt. Azok a látogatóink, akik szeretnék megtekinteni a Nap delelését a márványsáv vonalán mindenképpen 11 óra tájban (téli időszámítás szerint!) fáradjanak fel a toronyba.
A kiállításon több napóra is látható, amelyek valaha a gyakorlati életben is jelentős szerepet játszottak. Napóra alapján ellenőrizték a kevésbé megbízható kerekes órák járását. A legérdekesebb példány a kettős, ágyús napóra, amelynek kis mozsárágyújában a delelő Nap sugarai lobbantották lángra a puskaport. Az ágyú ekkor hangos durranással jelezte a napóra delet
Az "egri dél" idejét pontosan beszabályozott ingaórákkal mérték. A helyi középdél időpontjában egy kis harang kongatásával adtak időjelzést. Az egykori visszaemlékezések szerint a kis harang csendülésére először a város templomainak haragjai kondultak meg, majd a távolabbi falvakban is felcsendült a harangszó. A jeladó harangot Hell Miksa adományozta a csillagásztoronynak, és ma is "Hell-harang" néven ismert: a nyugati kiállító teremben látható.


Itt tevékenykedik az MCSE Egri Csoportja is.